vasárnap, augusztus 16, 2009
Hm... most már látom. Látlak. Meglehetősen más vagy, mint ahogy elképzeltelek. Igazán cseles, fonák, furmányos, elismerésem. Más és érdekesebb, mint ahogy képzeltelek. Meg kell, hogy mondjam, nagyon jó itt! Valóban. Most már csak egyetlen egy dologra kell koncentrálnom: hogy mindig onnan nézzelek. Nem szabad elfelejtenem, hogy miért is akartam ezt. Mert lesznek még problémáid, bizony, hogy lesznek.. de azért próbáld meg őket szépen sorban megoldani. De megsúgok egy titkot is, amit innen már tudok: vannak olyan problémák, amik nem is igazán azok, csak annak álcázzák magukat. Amik már azért problémák, mert elfelejtetted, honnan jöttél. De ha visszarepülsz az időben és emlékezel, akkor már el is tűnnek. És ráadásul.. te akkor tisztábban is láttál, mint most. Bízz jobban az akkori magadban. Hiszen egyek vagyunk. Segítened kell.
