vasárnap, március 19, 2006
A trükk csak ennyi: mindig járj egy lépéssel a korod előtt.
És 0 nincsen. 1 van vagy a végtelen.
A kis T. gardnerimet hazahoztam. Az utat túlélte, de nincs túl jó bőrben. Most vigyáznom kell rá nagyon.
Ah, de jó lenne végre motoron ülni... és fuhhh...
És 0 nincsen. 1 van vagy a végtelen.
A kis T. gardnerimet hazahoztam. Az utat túlélte, de nincs túl jó bőrben. Most vigyáznom kell rá nagyon.
Ah, de jó lenne végre motoron ülni... és fuhhh...
hétfő, március 06, 2006
Die to Live
Egyre gyorsulok. Egyre többen maradnak le. Nem érnek utol. Egyedül kell tovább mennem. Nehéz. Hova lett a fiatalság? Hová tűnt el ilyen észrevétlenül? Hová lett a könnyűség? Mi történt velem egyik napról a másikra.. Hiszen tegnap még itt volt mindenki, ma már fényévek választanak el minket. Alig akad valaki a körön belül. Ők is mennek egyedül, de legalább látjuk egymást. Érzem, vigyáznom kell rájuk. Érzem, ők különlegesek. Érzem, hogy nagyságuk ritka.
Nem látom a jövőt. Sötétben tapogatózom. Túl kicsi falat az élet, és túl sokáig tart. Túl gyorsan átrágtam magam rajta. A többiek lemaradtak. Nem lesz könnyű.
Szívből D.-nek az élet könnyebb értelmezésére: Küldöm ezt azért, hogy megtaláld az életben azon biztos és kedves pontokat, amik segítenek eligazodni a dzsungelben és rámutatnak feled azon oldalára, amit a világ sznobságával, önteltségével és rongyrázásával homályba és feledésbe kényszerít.
Nem látom a jövőt. Sötétben tapogatózom. Túl kicsi falat az élet, és túl sokáig tart. Túl gyorsan átrágtam magam rajta. A többiek lemaradtak. Nem lesz könnyű.
Szívből D.-nek az élet könnyebb értelmezésére: Küldöm ezt azért, hogy megtaláld az életben azon biztos és kedves pontokat, amik segítenek eligazodni a dzsungelben és rámutatnak feled azon oldalára, amit a világ sznobságával, önteltségével és rongyrázásával homályba és feledésbe kényszerít.
